Miért Széchenyi A Legnagyobb Magyar / Parókia – A Legnagyobb Magyar
1828-ban Andrews és Prichard – két angol hajóépítő – kapott a dunai hajózásra szabadalmat, saját építésű gőzhajókkal. forrás: Az 1840-es években a Tisza-szabályozás és ármentesítési munkák megindítása (1845-46), a balatoni gőzhajózás életre hívása (1846) emelkedik ki gyakorlati tevékenységéből. Az MTA 1842-i nagygyűlésén tartott nagy feltűnést keltő ünnepi beszédében elítélte az erőszakos magyarosítást. Kossuth gazdasági kezdeményezéseit: a Védegylet, a Magyar Kereskedelmi Társaság alapításait is azért támadta, mert attól tartott, hogy ezek a Béccsel való összeütközés és a forradalom felé viszik az országot. Amikor Kossuth 1847 elején a Hetilapban levonta az 1846-i galíciai parasztfelkelés tanulságait s a jobbágyfelszabadítás és a közös teherviselés egyszerre történõ, azonnali megoldását történeti kényszernek nevezte, Széchenyi ezt ugyancsak forradalmi izgatásnak látta és a Politikai programtöredékek c. röpiratában lázítással vádolta meg ellenfelét. 1847 õszén pedig, amikor Kossuth Pest megye követe lett, Széchenyi Moson megyében követté választatta magát, hogy az alsó táblán ellensúlyozza Kossuth irányító szerepét.
A k�s�bb – m�lt�n – "legnagyobb magyarnak" nevezett politikusnak k�sz�nhet�en indulhatott el 1831-ben a dunai, majd 1846-ban a balatoni g�zhaj�z�s, az � kitart� munk�ja nyom�n kezd�d�tt meg 1842-ben a L�nch�d �p�t�se, de fontos szerepet j�tszott a Pest �s V�c k�z�tti vas�tvonal megnyit�s�ban �s k�t legnagyobb foly�nk szab�lyoz�s�ban is. Mik�zben Sz�chenyi �lmai az 1840-es �vekben sorra val�ra v�ltak, a "legnagyobb magyar" politik�ban elfoglalt hely�t a hars�nyabb, radik�lisabb Kossuth vette �t, akivel a gr�f 1841 ut�n – a Kelet n�pe meg�r�sa ut�n – komoly politikai vit�ba is keveredett. A k�t �llamf�rfi konfliktusa abb�l eredt, hogy – mik�zben mindketten ugyanazon nemes c�l�rt k�zd�ttek – Sz�chenyi �s Kossuth teljesen elt�r�en k�pzelt�k el Magyarorsz�g moderniz�ci�j�t. A konzervat�v, arisztokrata mili�b�l �rkez� gr�f – aki egy�bk�nt Metternich herceggel is j� viszonyt �polt – �gy v�lte, a reformokat a Habsburg-dinaszti�val egyet�rt�sben lehet �s kell megval�s�tani, mivel a B�ccsel val� szembefordul�s h�bor�hoz �s a nemzet megsemmis�l�s�hez vezetne.
Széchenyi örömmel fogadta az 1848. februári – márciusi vértelen forradalom győzelmét, a Batthyány-kormányban 1848. ápr. 7-tõl szeptember 11-ig a közlekedés és a közmunkák minisztere volt. Bécs és a független Magyarország közötti ellentétek fokozódó kiélesedését felzaklatott idegrendszere nem bírta elviselni. 1848. szeptember 5- én háziorvosa kíséretében elindult Döblingbe, ahol hosszú éveket töltött elborult elmével az ideggyógyintézetben. Batthyány-kormány, 1848. forrás: Az önkényuralom alatt újra feltámadt munkakedve és egy nagy leleplező munkát írt a szabadságharcot vérbe fojtó osztrák uralom ellen, nem kímélve a kormányon levő minisztereket és magának a császárnak a személyét sem. A mű csak az osztrák–magyar monarchia felbomlása után látott napvilágot, kiadója, Károlyi Árpád Nagy magyar szatírá nak nevezte el. Döblingi magányában Széchenyi eljutott a szabadságharc megértéséig, mint ezt Disharmonie und Blindheit (Diszharmónia és vakság) című kéziratban maradt politikai írása tanúsítja.
Istv�n �rfi 17 esztend�s volt, amikor 1808-ban I. Ferenc (ur. 1792-1835) orsz�ggy�l�st h�vott �ssze Pozsonyban, mely – az 1809-re tervezett Nap�leon elleni h�bor�hoz – 25�000 �jonc megaj�nl�sa mellett nemesi felkel�st is hirdetett. A csal�df� ekkor �gy d�nt�tt, hogy mindh�rom fi�t a harcmez�re k�ldi, �gy az ifj� gr�f r�szt vett az 1809. �vi gy�ri �tk�zetben, �s a veres�g dac�ra sz�mos jeles haditett f�z�d�tt nev�hez. Sz�chenyi� a nemesi felkel�k elbocs�t�sa ut�n is a cs�sz�ri hadsereg k�tel�k�ben maradt, �s a nap�leoni h�bor�k sor�n harcolt t�bbek k�z�tt a lipcsei "n�pek csat�j�ban", majd az 1814. �vi franciaorsz�gi hadj�ratban �s – 1815-ben – It�li�ban is kit�ntette mag�t. A gr�f – els�sorban a vakmer� felder�t�sek �s a mer�sz fut�rk�ldet�sek elismer�sek�ppen – 1814-re a kapit�nyi rangig emelkedett, �s kit�ntet�sek tucatj�t nyerte el, k�zt�k a h�res – porosz – Pour le Merit�-�rdemrendet is. A nap�leoni h�bor�k ut�n Sz�chenyi hivatalosan m�g egy �vtizeden �t szolg�lt a Hessen-Homburg husz�rezredben– 1826-ban szerelt le –, azonban a Szent Sz�vets�g Eur�p�j�ban karrierje �j fordulatot vett.
1827-ben Pesten megalapította Nemzeti Kaszinót. MTA alapítása. forrás: 1828-ban jelent meg első könyve (Lovakrul), 1830 elején jelent meg Hitel című munkája. A Hitel az 1830-as években kibontakozó, a polgárosodást, a korszerű kapitalista viszonyok kiépítését célzó reformmozgalom programjává vált. Az 1831-i nagy parasztmozgalom, a kolerafelkelés után Stádium c. művében tizenkét törvényjavaslatba foglalta követeléseit. A Stádium kinyomtatását a cenzúra megtiltotta. Külföldön adta ki, 1833 őszén jutottak Magyarországra becsempészett példányok. Részt vett a dunai gőzhajózás életre hívásában (1831), a pesti Hengermalom és a Kereskedelmi Bank alapításában, létrehozta Pest egyik első nagyipari üzemét, az óbudai hajógyárat és a téli kikötőt (1836), szorgalmazta a Duna-Tisza-csatorna építéséről szóló törvény jóváhagyását, foglalkozott a magyar színház kérdéseivel; példájával és ösztönzésével elõsegítette a bortermelés és selyemhernyó-tenyésztés fejlesztését, kir. biztosként irányította az Al-Duna szabályozását és a később róla elnevezett al-dunai út építését (1835-37); nevéhez fűződik a Lánchíd létrehozása, amelyen először kötelezték a nemeseket hídpénz fizetésére.
- Miért széchenyi a legnagyobb magyar ingyen
- Miért széchenyi a legnagyobb magyar chat
- Széchenyi István a „legnagyobb magyar” | Idősbarát Újbuda
